Az elektromos járművekhez kifejlesztett akkumulátorokat is felhasználja új energiatárolási projektjében az Alteo. A kazincbarcikai beruházás révén a cég pedig megduplázza tárolókapacitását, az autóakkumulátorok pedig fontos tapasztalatokkal szolgálnak majd a technológia továbbfejlesztésében. A rendszerszintű szabályozásba bevont összes hazai akkumulátoros villamosenergia-tároló infrastruktúra hozzávetőleg 60 százalékét az Alteo építette.
A Portfolio néhány hete mutatta be a Mol jövőre felépülő, több üzemet magába foglaló tiszaújvárosi vegyipari komplexumát. A tervek szerint 2022 második felében elkészülő poliéter poliol üzem az európai poliol-gyártás 15 százalékának megfelelő mennyiséget fog termelni évente. A fejlesztés kapcsán interjút adott lapunknak Marton Zsombor, a Mol Magyarország Downstream igazgatója és a Mol Petrolkémia vezérigazgatója, aki egyúttal az új gyáregység vezetője. A szakember a konkrét tervek és célok mellett beszélt az üzem magyar iparban betöltött szerepéről, munkaerőpiaci hatásairól, de a fenntarthatósági kérdések is szóba kerültek.
Több ezer milliárd dolláros üzleti lehetőség rejlik a körforgásos gazdaságra való átállásban globálisan, mégis a legtöbb gazdasági szereplő még nincs tisztában a részletes lehetőségekkel, egyéni szinten pedig sokan azt gondolják, hogy ha a papír a kék, a műanyagpalack pedig a sárga fedelű szemetesbe kerül, akkor ki is lehet pipálni a körforgásos szemléletet. A rendszer ennél nemcsak, hogy bonyolultabb, de a klímacélok elérésében is kiemelt részt képez. A körforgásos gazdaság eléréséért bevezetett stratégiákkal 39%-kal csökkenne az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátása. Hogyan érhetjük el a klímavédelmi célokat a körforgásos átmenet révén? - ez az égető kérdés állt a mai Körforgásos Gazdasági Summit középpontjában.
"Az ellátásbiztonságot fent kell tartani, így a Mátrai Erőmű bezárása szóba sem jöhet, helyette minél gyorsabban és hatékonyabban egy technológiai váltást kell lebonyolítani. A cél, hogy 2025 év végére CCGT technológiát alkalmazzunk az erőműben" - hangsúlyozta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum konferenciáján.
Az energiatároló az új napelem, a hidrogéné a jövő, a szélenergiát pedig csak a kormányzati hozzáállás hátráltatja - néhány állítás, melyben az energetikai szektorban érdekelt szakemberek jórészt egyetértettek a Portfolio Sustainable World 2021 konferenciájának energetikai panelbeszélgetésén. A diskurzus során a beszélgetőpartnerek érintették még az elszálló nyersanyagárak jelentette kihívásokat és a kiegyenlítő energia drágulásának problémáit is.
Kuti Ákos és Németh Viktória a Portfolio-n megjelent cikkükben érvelnek amellett, hogy a minden vállalatnak rendelkeznie kell zöldstratégiával, akiknek nincs, azokra a szabályozás Damoklész kardjaként csaphat le. A szerzők utalnak arra az uniós környezeti fenntarthatósági irányelvre, amelynek egyik fontos eleme a körforgásos gazdaság. A szabályozás már közel van Magyarországhoz is, hiszen az Országgyűlés a múlt héten fogadott el egy törvénymódosítást, amely foglalkozik a körforgásos gazdaság kérdésével is. Az alábbi cikkemben azt vizsgálom meg, hol tart Magyarország a körforgásos gazdaságra való átállásban, és milyen irányba kellene elmozdulniuk a vállalatoknak.
A Parlament hamarosan tárgyalja azt a javaslatcsomagot, amely egy jelentős lépés lenne a magyar gazdaság körforgásos szemléletre való átterelésében. Már hónapok óta folynak a szakmai egyeztetések arról, hogy hogyan lehetne nagy arányban újrahasznosítani a keletkezett hulladékot, felszámolni az illegális lerakókat, illetve állami megbízásból rábízni a hulladékgazdálkodási feladatok egy részét egy koncessziós társaságra, aki vállalja, hogy az Unió által meghatározott, évekre lebontott célszámokat teljesíteni fogja. Az általános vita már lezajlott a javaslatcsomagról, a részletes tárgyalást követően pedig törvénybe is iktathatják az új szabályokat. Mindezekről kérdeztük Dr. Boros Anitát, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárát.
Egyre több vállalat veszi komolyan a karbonlábnyoma csökkentésének fontosságát. Most egy ruhaipari szereplő, a C&A adta közre a 2019-es jelentését, melyből kiderül, hogy 2019-ben 29%-kal csökkentették a cég működése során kibocsátott szén-dioxid mennyiséget.
Olyan grandiózus célt tűzött ki maga elé a társadalom 10, illetve 30 éves távlatban, ami a jelenlegi stratégiákkal, gyorsasággal és technológiákkal aligha lesz teljesíthető. Hiába indultak el az országok, a vállalatok és a magánemberek is a klímatudatosság útján, ha egyszer csak elfogy az út, mire bárki is célba érne. A fenntarthatóság sürgető problémáját jól szemlélteti egy pár héttel korábbi bejelentés: Kína elnöke célul tűzte ki, hogy 2060-ra karbonsemlegessé válik az országuk, ehhez az energiaszektor újrastrukturálását és a szénerőművek kivezetését tervezik a következő 40 évben. Nagy lépés egy kritikus időszakban, de vajon elég lesz? A tragikus válasz, hogy valószínűleg nem. Legalábbis egy komplex, a teljes gazdaságot és folyamatait bevonó lépéssorozat nélkül. A teljes kibocsátásunk csupán 55 százalékát teszi ki az energia, a maradék 45 százalék magától nem tűnik el, a fennmaradó rész miatt van szükség a megújuló anyagok használatára, a karbonlábnyom csökkentésére, a megfelelő hulladékkezelésre, és mindezekhez a körforgásos gazdaság melletti elköteleződésre. Ezekről beszélgettünk Dr. Ürge Lászlóval, a DBH Investment igazgatósági tagjával.
Elkészült a körforgásos gazdaság hazai helyzetéről szóló kiadvány, amely a több mint egy éve alakult Körforgásos Gazdaság Platform által végzett felmérés eredményeit tartalmazza. A válaszadók szerint a körforgásos gazdaságra való áttérést leginkább segítő tényezők között az állami ösztönzőkön túl, a jó gyakorlatok megismerése is jelentős szerephez kell, hogy jusson.
Hihetetlen mennyiségű hulladék kerül a bolygó vizeibe, és már azt is tudjuk, hogy az embereknek hetente egy bankkártyányi műanyag jut be a szervezetébe. Éppen ezért soha nem volt még ilyen fontos, hogy határozott lépéseket tegyünk a körforgásos gazdaság felé. A jó megoldások léteznek, már csak alkalmazni kell azokat.
Az energiavállalatoknak adott esetben olyan lépéseket is be kell vállalniuk a fenntartható, körforgásos gazdaság kiépítése érdekében, amelyek rövid távon akár sérthetik is a saját értékesítési érdekeiket, azonban hosszabb távon a fogyasztói igények erősödésével a fenntartható működésre való áttérés versenyelőnyt jelenthet - mondta el Ifj Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója a Portfolio Clean Energy & Disruptive Trends Summit 2019 című konferenciáján.
Újabb 20 szervezet és vállalat írta alá a Körforgásos Gazdaság Platform Egyetértési nyilatkozatát, ezzel 68-ra bővült a Holland Nagykövetség, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) kezdeményezésére 2018. novemberében megalapított Körforgásos Gazdaság Platformhoz csatlakozottak száma.